Gyakori kérdések a távleolvasásról

Röviden a leggyakoribb kérdésekre a fűtési költségmegosztókról, a mérőkről, a 2027-es határidőről és az elszámolásról, a vonatkozó jogszabályhelyekkel.

Alapfogalmak

Mi a fűtési költségmegosztó?

Minden radiátorra (hőleadóra) felszerelt, plombával lezárt készülék. Nem mértékegységben, hanem osztásegységben rögzíti a radiátor hőleadását, ezért nem hiteles mérőeszköz: arra szolgál, hogy a ház fűtési költségét a lakások között arányosan fel lehessen osztani.

Egy épületben minden készüléknek azonos gyártmányúnak, egységes értékelési rendszerűnek kell lennie 676/2023. 18. § (1) a). Létezik elektronikus és régebbi, párologtatós változata 33. § (3).

Mi a hiteles hőfogyasztásmérő (hőmennyiségmérő)?

A lakás fűtőkörébe épített mérő: az átfolyó víz mennyiségéből és az előremenő, illetve a visszatérő víz hőmérséklet-különbségéből számolja ki a lakás által felhasznált hőt, kWh-ban vagy GJ-ban. Hitelesített mérőeszköz, a hitelesítés hat évig érvényes.

Ott alkalmazható, ahol a lakás fűtése egy csatlakozási ponton át kapja a hőt 676/2023. 4. § (2)–(3) 157/2005. 17/C. § (1a).

Mi a különbség a kettő között, és melyik kell a mi házunkba?

A hőmennyiségmérő a lakás teljes fűtési hőfelhasználását méri egy ponton, a költségmegosztó radiátoronként ad arányszámot. Hogy melyik kell, azt a fűtési rendszer kialakítása dönti el: lakásonként egy csatlakozási pont és vízszintes elosztás esetén hőmennyiségmérő, függőleges, átmenő strangos rendszerben költségmegosztó.

Távhős épületben a rendelet sorrendje is ez: előbb a lakásonkénti mérést kell vizsgálni, és csak ha az nem megvalósítható vagy nem költséghatékony, akkor jön a költségmegosztó 157/2005. 17/C. § (1a)–(1d). A részletek a Mit kell kiépíteni táblázatokban.

Mi a melegvíz-mérő?

Lakásonként a felhasznált használati melegvíz mennyiségét méri, köbméterben. Ahol a melegvíz központilag készül, ez a lakások közötti megosztás alapja; hitelesítése nyolc évig érvényes. A 2027. január 1-jei határidő a melegvíz-mérőkre is vonatkozik 676/2023. 33. § (2).

Mit jelent, hogy „távolról leolvasható”?

A jogszabály szerint az a költségmegosztó távolról leolvasható, „amelynek leolvasása, adatainak rögzítése – az erre szolgáló technikai eszközökkel – az azt magába foglaló épületbe történő bejutás nélkül is lehetséges” 157/2005. 17/A. § 11..

A gyakorlatban a készülék rádión küldi az adatait, a házban elhelyezett gyűjtőegység fogadja és továbbítja, így a leolvasáshoz senkinek nem kell a lakásba belépnie.

Mi a korrekciós tényező?

Olyan szorzó, amely a helyiség fekvéséből adódó eltérést egyenlíti ki: a kedvezőtlen fekvésű helyiségek, például egy sarokszoba, ugyanakkora komforthoz több hőt igényelnek. A tényezőket a 676/2023. rendelet 3. mellékletének szabályai szerint alkalmazzuk, és az alkalmazott tényezőket a megbízási szerződésnek tartalmaznia kell 25. § (3) i).

Ki az üzembentartó, a megbízott és a fogyasztó?

Az üzembentartó a központi hőellátó rendszerrel rendelkező épület tulajdonosa vagy tulajdonosi közössége, amely a hőtermelő üzemeltetéséért felel 676/2023. 2. § 17.; a gyakorlatban a közös képviselő jár el a nevében.

A megbízott a tulajdonosi közösséggel kötött szerződés alapján felszereli, működteti, leolvassa és kiértékeli a készülékeket, és kiszámítja a díjmegosztási arányokat 2. § 14.. A fogyasztó a lakást használó tulajdonos, bérlő vagy használó 2. § 5..

Határidő és kötelezettség

Kötelező 2027. január 1-jéig távolról leolvashatóvá tenni a költségmegosztókat és a mérőket?

Igen. Házközponti fűtésnél a korábban felszerelt, távolról nem leolvasható fogyasztásmérőket és költségmegosztókat legkésőbb 2027. január 1-jéig távolról leolvashatóvá kell tenni, vagy távolról leolvasható készülékre kell cserélni 676/2023. 33. § (2); új készülék már most csak távolról leolvasható lehet 4. § (2)–(4).

Távhős épületnél az uniós energiahatékonysági irányelv írja elő ugyanezt a határidőt, a helyi ütemezést az önkormányzati rendelet adja Tszt. 6. § (2) j).

Kire vonatkozik a kötelezettség?

Minden olyan, több lakásos épületre, ahol a fűtés közös hőforrásról történik: saját kazános (házközponti) és távhős társasházra, lakásszövetkezetre egyaránt. Nem érinti az egylakásos ingatlant, sem azt a házat, ahol minden lakásnak saját kazánja van, közös hőellátás nélkül.

Le kell cserélni a meglévő költségmegosztókat?

Nem feltétlenül. A meglévő készüléket távolról leolvashatóvá kell tenni, vagy le kell cserélni 676/2023. 33. § (2). Hogy utólag bővíthető-e rádiós adatátvitellel, a típusától függ; a párologtatós költségmegosztó nem tehető távolról leolvashatóvá, azt cserélni kell.

Csere esetén is fontos, hogy a házban minden készülék azonos gyártmányú, egységes értékelési rendszerű legyen 18. § (1) a). A helyszíni felmérés ezt tisztázza.

Mi történik, ha a ház nem teljesít határidőre?

Házközponti fűtésnél a jogszabállyal ellentétesen megállapított díjmegosztási arány utólag módosítható, így az elszámolás vitathatóvá válik 676/2023. 27. § (3). Távhős épületnél, ha a vizsgálat költséghatékonynak találta a kiépítést, de az elmarad, a teljesítésig a lakásokra számlázott hőmennyiséget a fajlagos hőfelhasználás 2,5-szeresével kell meghatározni 157/2005. 17/E. § (3a).

Mindkét rendszerben 2,5-szeres szorzó jár annak a lakásnak, amely akadályozza a felszerelést vagy a leolvasást 676/2023. 20. § (3) 157/2005. 17/E. § (3).

Mentesülhet-e a ház a kiépítés alól?

Igen, ha a felszerelés műszakilag nem megvalósítható, vagy a költséghatékonysági vizsgálat szerint nem költséghatékony. Házközponti fűtésnél a vizsgálat a 2. melléklet szerint, legalább három, azonos műszaki tartalmú árajánlat alapján készül 676/2023. 4. § (5); távhős épületnél a 8. melléklet szerint, az önkormányzati rendeletben szereplő megtakarítási arányszámmal 157/2005. 17/C. §.

A mentesülést vizsgálattal kell alátámasztani: a vizsgálat elmaradása nem mentesít.

Ki felel a kiépítés megszervezéséért?

A jogszabály a tulajdonosi közösséget kötelezi. A felmérést, az árajánlatkérést, a vizsgálatot és a közgyűlési döntést a gyakorlatban a közös képviselő (társasházkezelő) szervezi, távhős épületben ő nyilatkozik a szolgáltató felé is 157/2005. 17/C. § (1e).

A felszerelést, a leolvasást és a díjmegosztási arányok számítását a megbízott végzi 676/2023. 2. § 14., és a szervezésben is segítünk.

Elszámolás és szolgáltatás

Hogyan oszlik meg a fűtési költség a lakások között?

A fűtési hőmennyiség legalább 30, legfeljebb 50 százalékát a lakások fűtött légtérfogata, a többit a korrekciós tényezőkkel módosított fogyasztás arányában kell felosztani 676/2023. 20. § (1). Egy lakás fajlagos fűtési hőfelhasználása nem lehet nagyobb az épület fajlagos hőfelhasználásának 2,5-szeresénél 20. § (2).

A számítást az üzembentartótól átvett adatok alapján végezzük, és lakásonként elszámolólapot adunk róla.

Hogyan és milyen gyakran kell tájékoztatni a lakókat?

Távolról leolvasható eszközöknél a fűtési idényben, azaz szeptember 15. és május 15. között legalább havonta 676/2023. 26. § (2) c) 2. § 6.. A tájékoztatásnak többek között tartalmaznia kell a fogyasztási arányszámokat, a tényleges árat és fogyasztást, valamint az előző évvel való összevetést grafikus formában, webes felületen 26. § (3).

Ehhez saját webes felületet biztosítunk: minden tulajdonos a saját lakása adatait látja.

Leolvashatók ugyanazzal a rendszerrel a hidegvíz-almérők is?

Igen. Erre nincs rendeleti kötelezettség, de ugyanaz a rendszer a hideg- és melegvíz-, gáz- és villanymérőket is fogadja. A főmérő és az almérők összevetése megmutatja a közös fogyasztást és a veszteséget, amelyet a közösség döntése szerint osztunk szét: fogyasztás, alapterület vagy tulajdoni hányad arányában, illetve lakásonként egyenlően.

Mennyibe kerül a kiépítés és az üzemeltetés?

Ez a ház fűtési rendszerétől, a lakások és a hőleadók számától, valamint a meglévő eszközöktől függ. Helyszíni felmérés után tételes, összehasonlítható árajánlatot adunk; az első egyeztetés díjmentes. Ajánlatot a lap alján, az Ajánlatkérés résznél kérhet.

Egyeztetés

Nem találta a választ?

Írjon nekünk, és a ház adottságai alapján válaszolunk. Az első egyeztetés díjmentes.

AjánlatkérésVissza a főoldalra